...mert kell egy hely, amely feltöltődés anyának, mókázás a babának!

Blogális

Sziasztok!
Minden tapasztalatunkat, élményünket igyekszünk megosztani veletek a mindennapjainkból. Programokat szervezünk, próbálunk segítséget nyújtani vagy legalább megmutatni, hogy nem vagytok egyedül.
Reméljük, velünk tartotok!
B&B

 

Én is csak kényelmesedek…

Esküvőnk után Olaszországba mentünk nászútra, sátorral. Imádunk sátorozni! Úgy 5 éve kezdődött a szerelem, amikor gyerekeknek sátortábort szerveztünk. Annyira rákaptunk az ízére, hogy következő évben gondoltunk a férjemmel (akkor még csak udvarlói státuszban) egy merészet, és nekivágtunk Olaszországnak autóval. Lesz, ami lesz alapon, majd megállunk valahol és letáborozunk, ahol elfáradunk, vagy szimpatikus kempinget találunk.

Végül Jesolora esett a választás, egy 4*-os kempingre (addig fogalmam sem volt arról, hogy ilyet is csillagoznak). Persze leesett az állunk, amikor megláttuk belülről is. Étterem, kávézó, úszómedence, ABC…, és még sorolhatnám, ami a kerítésen belül volt. Ja, és ami a legfontosabb, 20 méterre a tenger!!! Első éjszaka sz@rrá áztunk, és egy életre megtanultuk, hogy ott mire lehet számítani éghajlat tekintetében. A következő éjszakára már rákészültünk, kifeszítettünk 4 fa közé, egy erősebb nylon valamit ’esernyő’ gyanánt, amit a sátor alá is szoktak tenni. Mondanom sem kell, hogy az abban felgyülemlett víz gyakorlatilag mind a nyakunkban landolt, és az még csak bénázásaink kezdete volt. Ami viszont feledtetett mindent az, hogy a sátorba fekve hallgattuk a tenger hullámzását, és ábrándoztunk, tervezgettük (közös) jövőnket. Azóta rutinos sátorozók lettünk, és minden évben tanultunk valamit, amivel még kényelmesebbé tehetjük a kempinges pihenést. A tavaly kimaradt, mert az álmaink egy része már teljesült, és mivel Bella akkor még csak 3 hónapos volt, így nem mertem bevállalni. Idén viszont egy közép utat választottam, ami se nem ez, se nem az, mégis mindkettő egy picit. Kempingnek ugyan kemping, de bungalóban töltjük az éjszakákat. És valahogy nem is fűlik a fogam a sátorban alváshoz, egyelőre.  Azt még magam sem tudom, hogy Bubóval nem szívesen indulok neki az éjjelnek, vagy Ő csak egy jó érvet ad, hogy ágyban hajtsuk álomra fejünket. Azért remélem, visszatér még a kedvem hozzá, mert amúgy jó buli, csak valahogy a kényelmem az, ami erősebben dolgozik bennem. Jövőre újra tárgyaljuk… :)